Belépés
sandrapolke.blog.xfree.hu
A gondolkodás szabadsága Böröndi Lajos
1954.06.19
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Az ünnepről
  2024-03-16 07:49:56, szombat
 
  Március 15-dike valóban megérdemli a nemzeti kifejezést. (Nem úgy mint a dohánybolt.) Már megszokott, és unalmas, hogy a pártok is magukévá teszik, silányítják. Némelyik azonban jobban tenné, ha máskor lenne nemzeti érzelmű. Olyan ez, amikor bolsevikok siratják a demokráciát, s azok használják ezt a kifejezést, akiknek őseik kivégzésekben (akasztásokban) élték ki demokratikus hajlamukat. Meg '56 meggyalázásában.
No de hagyjuk ezt. Jobban "tetszett", hogy valaki azon töprengett, hogy mit tenne ma Petőfi. (Meg Lenin, meg Sztálin, meg Hitler meg ,,, de.) Ez a kérdés nem tehető fel. A mi lett volna tipusú kérdéseknek nincs, nem lehet nagy keletje. A van a valóság. Egyébként Petőfi nem volt könnyű eset, volt legalább annyi ellensége, mint barátja. Sőt 1848 májusától több volt az ellenség. Az Apostol ezért is született meg.
Sok verse kihullott a rostán, ma nem igazán szivet dobogtató, de ez természetes is. Őt is abban a korban, kontextusban kell vizsgálni. Persze jó példálózni vele. A halott nem tud beleszólni "utóéletébe".
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Elkészült - Szakály Sándor új könyvéről
  2024-03-11 18:47:11, hétfő
 
  Elkészültem Szakály Sándor új könyvének ismertetésével, ezt a Magyar Naplónak szánom. (Jánosi Zoli főszerkesztő kérte.) 6000 karakterről volt szó, s most szembesültem csak azzal, hogy ez milyen kevés. Jó olvasni Sándor barátom könyvét, segíti a tisztánlátást. ide másolom a recenziót,

Harag és elfogultság nélkül - Szakály Sándor új könyvéről

(Szakály Sándor: Múltunkról a mából. Tanulmányok, forrásközlések, életrajzok, esszék 2020-2023. Magyar Napló Kiadó, 2023.)


Lakatos Gézát említi Szakály Sándor új könyvének előszavában, az Ahogyan én láttam címmel megjelent emlékiratát, amit már jó néhány évtizeddel korábban olvasott. A honvéd vezérezredesre hivatkozva úgy véli ,,valahogyan oly módon kellene közelíteni a történésznek is a múlthoz, mint ahogyan azt a vezérezredes tette: ahogyan ő látta." Persze hozzáteszi, tanácsos tisztelni azt az elvet, hogy ,,harag és elfogultság nélkül" kellene szólni a múltról.
Szakály Sándor hosszú évtizedek óta tekinti ezt az elvet zsinórmértéknek, a tényekhez konokul ragaszkodva, s ezért is tűnik vaskos életműve hitelesnek, értékállónak, függetlenül attól, hogy az adott kurzus hogyan kívánja a múltat a jelen igényeihez alakítani.
Elöljáróban leszögezhetjük, nem egyszerű és mindenki szemében népszerű az a történészi álláspont, hogy következtetéseket a tényekből kell levonni, s nem a tényeket igazítani következtetéseinkhez!
Szakály hivatását tekintve hadtörténész, de pozíciójából következően (A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatójaként) gyakorta kell megnyilatkoznia más, elsősorban a 20. századi magyar történelem kérdéseiben is, s mondhatjuk, kötelességszerűen kell állást foglalni olyan kényes kérdésekben, amelyeket nem lehet kikerülni. Ilyen Horthy megítélése, amiről szerinte nem hamar lesz konszenzus a történetírásban, ahol leginkább az indulatok dominálnak ma is.
Ennek ellenére nem tér ki semmilyen kérdés elől, s nem köt kompromisszumot. Ez a konok hűség a szakmához az az aranyfedezet, amely életművét hitelessé, kikezdhetetlenné teszi.
2021-ben jelent meg TALPRA állás Trianon UTÁN címmel tanulmánykötete a Magyar Napló Kiadónál, s ennek szerkezete gyakorlatilag megegyezik a most megjelent Múltunkról a mából cíművel. Tanulmányokat, esszéket és interjúkat gyűjtött egybe. A Talpra állás áthallásos kifejezés, hiszen egyrészt jelzi azt a csodát, ami a trianoni országcsonkolás után bekövetkezett, Magyarország sikeres gazdasági újjáépítését. Az olvasó számára ma már világos, hogy a Trianoni békediktátum Magyarország totális kivéreztetését szolgálta, mondhatjuk: megsemmisítését. A cím azonban (TALPRA állás) Szakály Sándorra is vonatkoztatható, súlyos betegség után állt talpra, hogy folytathassa azt a munkát, amely segíti a történetírás megtisztítását a rárakódott előítéletektől, legendáktól. Próbálja az avitt történelemszemléletet sutba dobni, s megtanít bennünket arra, hogy a múlt egy szeletét nem úgy kell kiragadni az adott szövetből, hogy azt a mai viszonyok közé helyezve vizsgáljuk, hanem az adott kortól el nem szakítva kell következtetéseket levonni.
Tanulmányok, forrásközlések, életrajzok teszik ki az új kötet nagyobb részét, ezt Esszék címmel követ egy ciklus A TALPRA állás kötetben fordított a sorrend, ott Interjúk, esszék és tanulmányok a sorrend. Ennek látszólag nincsen jelentősége, vajójában a súlypontok áthelyezése azt is jelzi, hogy a korábbi kötet inkább szól a betegségéből éppen felépült Szakályért aggódó ,,újságolvasóknak", mint a fajsúlyos tanulmányokra szomjazóknak.
Az új kötetben, amelynek Tanulmányok fejezetében a Nagy Háborút követő időszak hadszervezésének kérdései és nehézségei jelentik a súlypontokat. S azok életrajza zárja ezt a ,,felszabadulásig" terjedő korszakot, akik a magyar történelem legnehezebb időszakában próbálják a maradék Magyarországot felrajzolni Európa hadi térképére. Akik a hon védelmét előbbre valónak vélték az ideológiánál, s legjobb tudásukat állították a haza védelmének, védelmi erejének szolgálatába.
Két fajsúlyos tanulmány nyitja a sort. Izgalmas írás A Magyarországi Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének létrehozása és ,,tisztikara", s az ehhez szorosan kapcsolódó Vörösök vagy hont védők? című.
A Vörös Hadsereg toborzott hadsereg volt, s az önkéntesség játszott fontos szerepet. Ennek hangoztatása mellett ,,a tisztikar megfelelő számú és minőségű kialakítása is fontos szempontként jelentkezett". 1919. április 6-án az előző év ősze és '19 tavasza között a haderőből kikerült tiszteket szolgálattételre kötelezték.
Ne feledjük azt sem, hogy a nyugállományba helyezett tábornokok, ezredesek, tisztek a polgári életben kerestek maguknak megélhetést, s azt sem, hogy ők katonák voltak, ez volt a szakmájuk, hivatásuk.
Szakály három érvet sorol fel amellett, hogy a volt tisztek miért vállalták a szolgálatot, a számukra nem minden esetben könnyen vállalt idegen értékrend mellett. Ezek egyike a már említett egzisztenciális probléma volt, de sokak számára a gyors karrier lehetősége is vonzerő, de sokan a haza védelme miatt álltak ismét szolgálatba. Hiszen többük az elcsatolt területekről származott.
Sokat mond az az érv, ami a Stromfeld Aurél elleni perben elhangzott: ,,a Vörös Hadsereg nacionalista célokért harcolt, Stromfeld alatt fokozatosan nemzeti színűvé vált, és nem küzdött osztályérdekekért".
Izgalmas, az olvasó számára logikus magyarázatok ezek, s talán éppen abban rejlik Szakály hitelessége, hogy az átlagolvasó által föltett kérdésekre ,,emberi" magyarázatokkal is szolgál, úgy, hogy hivatkozásai teszik pontossá azt.
A Két dokumentum a magyar királyi 2. honvéd hadsereg hadműveleti területre küldésének előzményeihez című tanulmány feltétlenül megérdemli az olvasó figyelmét. Ugyanis ,,a Magyar Királyság a második világháború részesévé gyakorlatilag a Szovjetunió elleni német hadműveletekhez történt bekapcsolódásával vált." Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Wilhelm Keitel tábornagy, a német Véderő Főparancsnokság főnöke 1942 januárjában járt Magyarországon és fogalmazta meg a német kívánságokat, amelyek elől nem lehetett kitérni. A főparancsnok a teljes magyar véderőt kívánta Németország számára biztosítani. S azzal szembesült, hogy a magyarok minél kisebb haderőt kívántak a keleti frontra küldeni. A két dokumentumból egyértelműen kiviláglik, hogy a magyar tárgyalófél érvei az ország érdekeit szolgálták, s óvatosságra intettek.
A kötet kisebbik részét kitevő Esszék a publicista Szakály termésének javát gereblyézték össze. Olvasmányos, élvezetes stílusban - az élőbeszéd ízeit éreztető írásokban szól itt 1956-ról, a Don-kanyarról, Szent Lászlóról, Szigethy Gáborról és Márairól. De talán legjobban a Katonák egymás közt - egykoron című hozza hozzánk közel a szolgálatot teljesítők gondolatait, vágyait. S itt ébredünk rá igazán, hogy mi is lehettünk volna a helyükben, s hogy álmaik valójában a mi álmaink is lehettek volna. S arra, hogy apáink, nagyapáink történelme válik egyre tisztábban láthatóvá Szakály Sándor segítségével.
Böröndi Lajos


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Megrendítő vers Füzesi Magdától
  2024-03-10 07:16:26, vasárnap
 
  Füzesi Magda: Ukáz

Ne beszélj, ne sírj, ne is nevess,
ne csináld, amit nem érdemes,
ne beszélj a nyelveden soha,
vakulj meg, ha jót látsz, ostoba,
megrohadsz majd egy tank belsejében,
ne kiabálj sem álmodban, sem ébren,
felejtsd el, hogy kinek születtél,
itt nincsen asszony, akit szerettél,
itt csak a puszta semmi néz az égre,
úgy halsz meg, mint bárki ezer éve,
és ne gondold, hogy odakint tavasz van,
neked a nyár is megfoghatatlan,
neked az ősz is elérhetetlen,
mint Jézus, fekszel mind az öt sebedben,
neked már mindegy, háború vagy béke,
és ne kérdezd az Istent, hogy mivégre.

(2023. február 24.)

Forrás: Együtt folyóirat 2023/1 (Kárpátalja.ma
2024.03.09. 08:00)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ma sem halunk éhen
  2024-03-09 06:37:17, szombat
 
  Szeretem a szombatokat, s a mai nem is tűnik hajszásnak. A kertben dolgozunk Csabival, de főzni is én főzök. Fokhagymakrém leves lesz sajttal, s utána brassói aprópecsenye. Ez a múltkor is nagyon jó volt. A hét végi sütemény - ezt feleségem készíti - házikrémes lesz.
Ma sem halunk éhen
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
előrehozott tavasz
  2024-03-08 07:04:15, péntek
 
  Nem én hoztam előre. Sőt, kicsit vissza is fognám a természet erejét, de szerencsére ez (sem) rajtam múlik. Csak szeretnék végre saját termésű sárgabarackot enni. Virágzik a fa, most a beporzásért aggódok, ebben az időben nem dolgoznak a méhecskék. Igaz, hét elején láttam néhányat, de csak reménykedek.
Dolgozgatok bent és kint. Szakály Sanyi könyvéről írom az ismertetést a Magyar Naplónak. 6000 leütést várnak, ez elég sok. Persze, ha alapos munkát szeretnék végezni...
Készül a szél-járás is, szép lassan. Mezey Laci könyve nyomdában.
A jegyzetek elmaradását én lelkem védelmének is szánom.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
hétvége - gyorsítva
  2024-03-02 16:58:21, szombat
 
  Mint a villám, úgy elment két nap. Tegnap este Zsókáék jöttek, Tibi ma fogászatra ment, majd felhúzott a tartóra egy kazah zászlót, egy két dolgot átnéztünk, s mentek Bécsbe testvéréhez.
Itt volt fogadott fiam is, dolgozott, beszélgettünk ettünk, majd az előbb hazavittem.
Bundi nagyot alakított, tegnap este alig bírt magával az örömtől, hogy Tibiéket megpillantotta. Ma is egyfolytában ölelgetett bennünket. Csabust is imádja, örül, ha jön a gyermek.
Én is nagyon örülök, ha jön. Tibivel jól megértik egymást, órákat tudnak autókról beszélgetni.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Megjött a gondosóra
  2024-03-01 17:51:16, péntek
 
  Remélem, nem a blog beírás nyomán, de mellékes. Én, ha a kertben dolgozom, biztosan viszem magammal, elég elesni, szédülni stb.
Elkezdtem a Szakály könyvről írni az ismertetést, a Magyar Naplóba kérte Jánosi Zoli. Hívtak ma az agyagosszergényi népfőiskoláról is, április 3-án én leszek a költő vendég. Megtisztelő.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 7 db bejegyzés
e év: 33 db bejegyzés
Összes: 3552 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 17
  • e Hét: 179
  • e Hónap: 1922
  • e Év: 33587
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.